Nagyon sokszor merül fel a kérdés, hogy mikor kell lecserélni egy futócipőt? Nálam ez most pont aktuális, ráadásul az új cipő ugyanaz, mint a régi, így könnyű összevetni a különbségeket. Látványos változások vannak a használt cipőn pedig az igazán fontos változások, amiért nagyon fontos, hogy lecseréld a futócipőd láthatatlanok. Vagy mégsem?
Kezdjük az adatokkal. A Hoka Arahi 6 futócipőt már értékeltük, érdemes elolvasni. A jelenlegi Arahi 6-ba 650 km-t futottam és 1 éve kezdtem el használni. Forgóban 3 másik cipőt használok, terepre egy Salamon S/Lab ultra 3-at, gyors edzésekre versenyekre egy Asics Magic Speed-et, intervall, vagy picit tempósabb edzésekre pedig egy Asics Novobalst 3-at. A Hoka Arahi 6-ot lassú futásokra, km gyűjtésre használtam, használom. Nagyon szeretem, mert könnyű, kényelmes, és kellően ruganyos ahhoz, hogy ne fáradjak el benne hosszabb futásokon sem. Futottam benne maratont is.
A 650 km használat (és 1 év) nem tűnhet soknak, és sokakban merülhet fel a kérdés, hogy miért cserélem le ilyen hamar. Egyrészt a cikk végére erre a kérdésre egyértelmű lesz a válasz, másrészt nem cserélem le, rövidebb futásokra fogom még használni.
Ahogy említettem a fontosabb változások, ami miatt esedékes lett a futócipő cseréje nem látszik, de kezdjük a látható jelekkel:
A felsőrésze a cipőnek tökéletes. Nem kíméltem és így is teljesen épp, egy picit már bolyhosodik, de sem kívül, sem belül (sarokgallér, sarok alatti talprész) nincs különösebb kopás.
A középtalpon már észrevehető pár ránc, de ez sem tűnik vészesnek.
A külsőtalpon viszont már jelentős kopás látható. Egy külön postot megérne kielemezni, hogy a kopások mintázatából mire lehet következtetni, de ez a post nem erről szól. Mivel lassabb és hosszabb futásokra használtam a Hoka Arahi 6-ot, a lassabb tempó miatt inkább sarokra érkeztem a hosszabb távok miatt pedig a fáradás szintén inkább a sarok részt terhelte meg jobban.
A sarok részen kb 350 km-nél fogyott el a külsőtalp és kezdett el kopni a középtalp Az azonban egyértelműen látszik, hogy a külső talp kopásának terjedelme nem olyan nagy, hogy ez lényegesen befolyásolta volna a cipő tapadását, és érzésre sem volt különösebben csúszós a cipő (csak annyira mint új korában).
A kevésbé látható különbségek, ami miatt érdemes lecserélni a futócipőt
Egy pofonegyszerű vizsgálattal megmértem a cipő talpának vastagságát. Felvettem az újat, és egy vonalat húztam a szekrény szélére és a lábszáramra, majd cipőt cseréltem, felvettem a használtat, és összemértem a különbséget:
A látvány magáért beszél bő 1 centivel vékonyabb a használt futócipő talpa, mint az újé. Pár milliméter a külső talp kopásából ered (a sarok rész kopása nem járul hozzá a vastagsághoz, mert az már a felhajló részen van, ami sima álló helyzetben nem érintkezik a talajjal.), de a különbség nagyrésze a középtalp “összeeséséből” ered.
650 Km futás után a középtalp habja kb 1 cm-t esett össze. Ez egy stabil cipő, egy olyan J-frame-mel a középtalpban, ami nem puha nem esik össze könnyen, ennek ellenére ekkorát zsugorodott a középtalp.
A láthatatlan változások, ami miatt érdemes lecserélni egy használt futócipőt
Mielőtt felavattam volna az új cipőt, futottam a régiben 15 km-t, 5:30-as tempóval (nálam ez a tempó a könnyű, alacsony intenzitású futások tempója, amire az Arahit használom). Vártam két napot, hogy teljesen regenerálódjak, majd futottam az újban is 15 km-t. Volt némi nehezítő körülmény a 2. futásnál (amikor az új cipőben futottam). Egyrészt 27 fokban, tűző napon futottam, míg az elsőt kellemes 20 fokban korán reggel, másrészt a két futás között volt egy masszív sörözésem is, így bár nem voltam másnapos, azért kipihent sem voltam.
A régi használt cipőben a 10. km-nél már éreztem a térdemet, a végére már picit fájtak a térdeim. Kifáradtam, és a vége felé már figyelnem kellett, hogy tartani tudjam az 5:30-as tempót. Még másnap is éreztem, hogy itt-ott fáj, nem voltam túl friss.
Az új cipőben egyáltalán nem fájt a térdem a futás után (pedig ráhúztam 2 km-t, így összesen 17 km-t futottam benne). Nem tűnt olyan fárasztónak a futás, inkább arra kellett figyelnem, hogy ne fussam túl, még az utolsó km-eken is, ha nem figyeltem oda simán 5-5:10 körüli tempóra álltam át. Rugalmas volt, kérte a tempót a cipő, jól esett benne futni. Másnap kipihent voltam, nem fájt semmim és teljesen felkészültnek éreztem magamat egy újabb futásra.
Tapasztaltabb futók, most biztos megkérdeznék, hogy hány kiló vagyok, és jogos a kérdés, mert az elhasználódásban nagy szerepet játszik a futó súlya. 63 kg vagyok, ami szerintem nem nevezhető soknak egy férfi futótól.
A tanulság pedig az, hogy érdemes már a kivonás előtt elkezdeni használni az új futócipőt a hosszabb futásokra. Sajnos tapasztalatból mondom, hogy egy túl sokáig használt futócipő komolyabb sérülést is okozhat az arra hajlamosaknál, vagy a nem feltétlenül tökéletes futótechnikával futóknál.
Mielőtt félreértené bárki, a cikk nem arról szól, hogy a Hoka Arahi mennyire nem tartós, mert egyrészt ez így nem igaz, másrészt a többi gyártónak is van tartós és kevésbé tartós futócipője. Az Arahi nagyon jó cipő, ez a harmadik Arahi-m, és biztos, hogy lesz negyedik. Tény, hogy vannak sokkal tartósabb stabil futócipők, mint például az Asics Gel-Kayano, ami sokkal masszívabb, de 50 grammal nehezebb és pont kétszer annyiba kerül, mint az Arahi, igaz kb kétszer annyit lehet benne futni. Imádom az Asics cipőit (talán Asics futócipőm volt a legtöbb), az előző pár sorral nem az Asics ellen beszélek, csak arra akarok rávilágítani, hogy nézőpont kérdése, hogy melyiket ítéljük épp jobbnak. Nekem egy könnyű olcsó stabil futócipőre van / volt szükségem a könnyű futásaimhoz, amire az Arahi tökéletes, még ha gyorsan kopik is.
A futócipő kérdőívünkben a többség a lecserélés okának azt adta meg, hogy akkor cseréli le a futócipőjét, amikor érezhetően megváltozik az ütéscsillapítása a középtalpnak, ami nagyon helyes, és ez a teszt is ezt támasztja alá.
